Az ausztrál kontinens első magyar lakója Friedman Izsák volt. 1805-ben született Pesten és miután kijárta a judaista iskolákat, kivándorolt Angliába. Nem túl sokáig élt Londonban, de itt talált feleséget, és 1833-ban már Sydneybe érkezett. Szatócsboltot kezdett működtetni, majd gyorsan kiterjesztette kereskedelmi tevékenységét, és pár év alatt jómódú lakossá vált. 1840-ben átköltözött Tasmánia fővárosába, Hobartba.

Mivel a brit bűnözők körében az izraelita vallás nem volt számottevő, Ausztráliában csak 1844-ben alapították meg az első zsinagógát Sydneyben, ahol ekkor már egy komolyabb közösség élt. Tasmániában az első (Ausztráliában második) zsinagóga, a hobarti zsinagóga volt (1845) Friedman Izsák. Tervezője pedig egy skót gyémánttolvaj, a később kitanult James Alexander Thomson.

Az első mecset egyébként 1882-ben épült Marree-ben, amely ma egy 150 fős falucska. Ez mutatja a két vallás követői közti alapvető különbség egyikét.