Most olvastam, hogy mikor a Honvéd Dél-Amerikában túrázott, akkor szinte egyenlően osztották el a kapott pénzt. 3 fizetési fokozatot határoztak meg: a sztárok (a stabil kezdők, nem csak Öcsi Bácsi), a beugrók (vagyis a cserék), a kísérők (pl. tartalék kapus, akik csak sérülés esetén lépnének pályára). A lényeg, hogy az első csapat 3600, a 2. 3300, a 3. 3000 dollárt kaptak meccsenként. Vagyis szinte ugyanannyit, mint a megvalósult kommunizmusban!

Mellesleg az összegek mutatják, hogy miért lelkesedtek a túrázásért a játékosok.